Astrid Lindgren: Juharfalvi Emil és Ida a háromszázadik csíny

És emberek itt az utolsó rész (már amiket megtaláltam) a Juharfalvi Emilből. A rajongókat nem akarom megsérteni, de az Alkonyat óta nem örültem még ennyire sorozat lezárásnak. Na, de fiúk és lányok csüccs és merüljetek a kritikám mély tengerében.

Amikor múlt kedden befejeztem ezt a könyvet hálát adta az égnek, hogy túléltem. Nem akarom sem az írónő emlékét sem a rajongókat megsérteni, de ez a könyv nekem nagyon rossz élmény volt. És az a fura, hogy amikor kicsi voltam szerettem ezt a könyvet. Na de nézzük a történetet:

letoltes_11.jpg

A háromszázadik csíny elején a Macskaháj-tanyán (még mindig nevetek ezen  a neven, remélem ha Emilék megöröklik a tanyát adnak neki valami tisztességes nevet) beköszöntött a döglesztő meleg (az ablakon) így a legyek csak szállnak és szállnak és megpróbálják bezabbantani az egész tál húslevest (csak nehogy beragadjanak a tálba azt már egyszer eljátszottuk). Svennsonné szeretne légypapírt venni, hogy a legyek eltakarodjanak a fenébe, de a fukar Svensson gazda helyette inkább kergeti a legyeket had törje ki a nyakát. És egyszer csak a karácsonyi események után elbizakodva Emil (Antal gazda nagyon okos mondatára) kitalálja, hogy összekoldul néhány moneyt, hogy vegyen pár légypapírt amíg a szülők a templomban vannak (este pedig szerintem buliznak, de nem tudom már mit írt le az írónő) addig a beteg papnétól próbál szerezni egy kis pénzt ami sikerült (igaz én is megpróbáltam a szomszédunknál egész jól fogadta, csak majdnem rám hívta a zsarukat, de azért jól fogadta*) szerez 2 koronát amiből vesz 20 légypapírt. De olyan ,,okos" hogy az összeset kirakja a házba és miután a szülők hazaérnek beleragadnak a légypapírba ( akkorát röhögtem ezen, hogy a padtársam furcsán méregetett nem értem miért {aki nem értené a suliban olvastam ki a könyvet}) Így Emil megkapja a háromszázadik fészerfogságát (tiszteletére a plüsseimmel tartottunk egy kis összejövetelt) és elkészítette a 300. fababát, hogy fukar apja eladja és meggazdagodjon belőle.

Vélemény: a három könyv közül amit olvastam ez tetszett a legjobban (nem azért mert csak 53 oldal). Erre a könyvre adok egy 8-ast. Ha viszont az egész sorozatot nézzük akkor egy erős 5-öst. A történetben tetszett a szereplők idiótasága. Az, hogy a gyerek szinte totálisan megszívatja a felnőtteket. Azoknak ajánlom akik tényleg a gyereküknek vagy a tesójuknak akarnak mesét olvasni. Vagy ha tényleg zárva a könyvtár és semmi más könyv nincs otthon csak ez a sorozat.


images_5.jpg

Hát skacok egy újabb sorozatot zártunk le (morzsoljunk el egy könnycseppet). Viszont van egy jó hírem is: holnap is lesz kritika ugyanis beteg vagyok (biztos Cullenék küldtek rám valami vírust, hogy bosszút álljanak). Addig is én BookGirl voltam, kövessetek,de ne küldjetek a Macskaháj-tanyára :)

*a csillagozott zárójelben megjelent mondat a képzeletem szüleménye, ne értsétek félre